Alapításának kétszázadik évfordulóját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. Közismert, hogy a kezdeményezés gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki 1825. november 3-án, az Országgyűlés kerületi ülésén
Mennyi a száz? Sok vagy kevés? Vagy éppen átlagos? Természetesen sok. Hiszen maximális a 100%. Forráspont a 100 °Celsius. Eleget élt, aki betöltötte a százat.
2023 februárjában a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány ösztöndíjával hozzákezdtem a Pataki diákok 19–20. századi életrajzi lexikona összeállításához.[1] A kutatást 2024 márciusa óta a Tokaj-Hegyalja Egyetem Comenius
(Adalékok a Nagy Imre-féle „új szakasz” politikájához) Bevezetés 1967-ben terjedelmes Magyarország útikönyv jelent meg a Medicina Könyvkiadó Panoráma szerkesztőségének Útikönyvek sorozatában. A
Életének 89. évében, 2024. február 11-én elhunyt Orosz István történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1935. július 16-án született Mádon, szőlőműveléssel foglalkozó családban. 1957-ben
Bevezető Sárospatak 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Az esemény ötvenedik évfordulója alkalmából lapunkban dokumentum-gyűjteményt tettünk közzé a döntés előzményeiről, folyamatáról
A hagyomány szerint 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium diákanekdotáinak gyűjtése szervezett formában mintegy száz éve kezdődött. Megindulása és későbbi intenzitása szorosan összefüggött az öregdiák mozgalom
(közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor) Évtizedes szünet után hamarosan a VI. kötettel folytatódik A pataki diákvilág anekdotakincse. A közel száz éve, 1927-ben indult sorozat további megjelenése nélkülözte
Bevezető Sárospatak az 1968. évi várossá nyilvánításakor sok tekintetben nem felelt meg a városi jogállás korabeli szabályozási feltételeinek. Az 1886-ban elveszített városi cím visszaszerzésében a
Születésnapi kötettel tisztelegtek barátai, kollégái, tanítványai Stumpf István előtt. Az egykori pataki diák, a sokoldalú társadalomtudós, a kiváló szervezőkészségű kormányzati szereplő, a mély elméleti felkészültséggel