Lázár Bence András: Mind rád

Lapszám, szerző:

A kép, ahogy koszos edényeket
pakolsz a mosogatóba, elfelejthető.
Inkább a bokád vagy a lábfejed,
megfeszült bőröd hűvös szorítása.

Ezt megtartom magamnak
és, ha kell felhozom a mentségedre.

Elmondom, hogy még az ereid
is visszafele vitték a vért, annyira
szorított a bőröd,
mint kinőtt ing a hát
és a váll találkozásánál.
Majd talán meg is bocsátok neked.

Elmondom, hogy ez az anya szerep
túl erős. Hétköznapi leszel tőle,
mint egy műanyag fogantyús kávéfőző.

Ezt mind egy dobozba fogom rakni.
Elzárom magamtól, hogy ez rólad,
a legutolsó legyen, ami eszembe jut.
Inkább a bokád, a lábfejed, megfeszült
bőröd hűvös szorítása a hátamon.

Amikor kávézni indultunk,
fehér arcú lányok szaladtak el
előttünk,
mind rád mosolyogtak,
és én kénytelen voltam
bocsánatot kérni tőled.