Néhány elő-szó:
A kubizmus, mint az avantgárd festészet egyik kiemelkedő irányzata önmagáról vallotta, hogy képes a kockából egymástól különálló tereket felépíteni. Kubusokra bontotta ezt a teret, melyet először lerombolt, megnézte a különféle perspektívákból, majd egy félkész művet hozott létre. Többen azt tartották a korabeli művészettörténészek közül, hogy a kubizmus nem is létezett, mert semelyik képe nem készült el. Később, a második világháború után kezdték el ezeket a nagy méretű képeket egyre behatóbban és elismertebben vizsgálni, sok kritikusnak kerültek elő utólagosan olyan jegyzetei, melyekben ezeket már dicsérte, nagyra tartotta. Természetesen, mint ahogy az a legtöbb avantgárd mozgalomnál is tapasztalható, a kubizmus is rövid élettartamú volt, aktívan 1908-1913 között létezett, a Függetlenek Szalonja és az Őszi Szalon kiállításain sikerült bemutatkoznia.
Legkiemelkedőbb alkotóitól válogattam, mikor versciklusomhoz alapanyagot kerestem. Hogyan lehet (és egyáltalán: lehet-e?) a képzőművészet ezen izgalmas ágát leírni, megírni, át- és újraírni? Jean Metzinger írta Pablo Picassóról 1910 őszén Megjegyzések a festészetben című írásában: „Semmi értelme lefesteni valamit, amit le is lehet írni.”
Ma ez talán így hangozhatna: Semmi értelme leírni valamit, amit le is lehet festeni.
A magyar nyelvtan sok mindenben korlátozni igyekszik az embert, ahogy a festészetben az ecset és a festékanyagok is. Az alábbi nyolc rövid verssel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a gátakat nem szükségképpen kell ledönteni. Voltaképpen: nem fontos észrevenni őket.
Nulladik él:
ahogy a kockának tizenkét éle van
ugyanúgy nincs a gömbnek
ezért a kocka az alaptest
a nő és férfi sokszögeiből épülhet fel
Első él:
(George Braque: Hegedű és paletta 1909)
„geometriai alapelemekké redukál”
/Louis Vauxcelles/
hangjegyek az egyenes vonalán
axiomatikus válasz nincs
miért is volna
egyenesek a hangjegyek vonalán
Harmadik él:
(Juan Gris: Párizsi házak 1911)
„a város a tér újraszervezésének motívuma”
/Irina Vakar/
mátrixokban való
tökéletes idomok
érzékek és ízlés nélkül
nem többek
mint ódon faajtók
Negyedik él:
(Pablo Picasso: Három nő 1907-1908)
„mindent egybevetve, elég rémisztőek voltak”
/Gertrude Stein/
a vonalakból kigombolkozni
négy mínusz egy
kettő plusz egy
egy nem egyenlő eggyel
mikor a definícióm sérül
Ötödik él:
(Fernand Léger: Aktok az erdőben 1909-1910)
„a végletekig akartam vinni a térbeliséget”
/Fernand Léger/
előjelváltáshoz
az indukció törvénye
színváltáshoz
csupán egy paletta
szükségeltetik
Hetedik él:
(Pablo Picasso: Gyümölcsöstál és kenyér, asztalon 1908-1909)
„külön-külön találta meg a maga egyéni kalandját”
/Pablo Picasso/
csúszás a matematika
gömböknek különteret adni
a hasáb sokszínűsége felér
néhány leértékelt szárazkenyérrel
(70%)
Nyolcadik él:
(Juan Gris: Szivarozó 1913)
„valamennyi képmező egyenrangú”
/Werner Hofmann/
kocka lehet
a definícióktól függetlenül
egy gömb
ugyanez visszafelé
nem érvényesül
mert a definíciókon
kívül rekedünk
(ez lehet egy definíció)
Tizenegyedik él:
(Robert Delaunay: A torony függöny mögött 1910)
„a színek fejezik ki a rendet”
/Robert Delaunay/
pozíciók a rendszerben
iksz és ipszilon
hogy többet ne mondjak
(mondanék többet is)
Tizenkettedik él:
(Jean Metzinger: Uzsonna 1911)
„a profilból látszó modell mindkét füle”
/Albert Gleizes/
törött csésze
egyenlő