Ma este
(Nagy Gáspár halálára)
Ma este hallgatnak a madarak
Ma este messzire hullnak a felhők
Ma este nem növünk át a holnapba
Ma este gyerekké gyávul a felnőtt
Ma este mindenki magáról beszél
Ma este leszédül fákról a levél
Ma este rátör a házakra a szél
Ma este kiderül mivé is lettél
Ma este fogadd be mi rád tört a hírt
Ma este vágd le lassan a hajadat
Ma este öleld magadhoz a papírt
Ma este tedd ki középre magadat
Ma este nincs már olyan ki még remél
Ma este hallhatod a holtak neszét
Ma este arcodhoz ér ki rég nem él
Ma este megfogod a voltak kezét
Ma este végtelenbe fut ki köröd
Ma este be leszel zárva te árva
Ma este hiába remeg a bőröd
Ma este belehull a kulcs a zárba
Ma este senki nem maradhat veled
Ma este magadra kell hogy hagyjalak
Ma este megírtad utolsó versed
Ma este hallgatnak a madarak – –