Áfra János verse
Keresztidők Amikor már egészen fekete lesz ez a sötét karika szemeim alatt, amit egy másik család hagyott rám örökül, kihátrálok a látványból, hogy
A keresés eredménye:
Áfra János: Az érzékek előtt, az érzékek után
A megmozdult szótár – Weöres Sándor „[N]em rejtőzöm – csak igazában nem vagyok. / Cselekszem és szenvedek, mint a többi, / de legbenső
Áfra János: szertartás elõtt
nyugtalanul álltunk az előtérben, taszító együttlét ékelődött közénk, érzed ezt a hideget?, kérdeztem a templom homályánál remegve, mire összekoccant egybeérő részünk és megérezte szavakról lepattanó
Áfra János: kivonulás
várt, és táncolt, mikor a fűtetlen szobába léptem, meg akart lepni, de olyan komikus volt az egész, utolsó megújulási kísérlet, ködös szenvelgés télen, és nekem
Áfra János: lehámozódás
virág vagyok − gyökerem a pokol, bolyongok gyűjtögetve, majd kifosztva; kihasznált gyökér vagyok − száram a világ, szűkös folyosó zár szavakba; ledermesztett szár