Grünwald Béla 1839. december 2-án született a Hont vármegyei Szentantalon (Svätý Antol).[1] Édesapja német nemzetiségű, a Bártfát alapító egyik tekintélyes cipszer (szász) polgári családból származott
Ottlik László neve igencsak ismeretlen a hazai állam-, jog- és politikatudományi gondolkodás iránt érdeklődők körében. Művei alapján joggal nevezhetjük a két világháború közötti konzervatív társadalomtudományi
A magyar észjogi gondolkodás utolsó kiemelkedő alakjának tekinthető Pauler Tivadar (1816–1886) az 1840-es évek elejétől megjelent – tudatosan magyar nyelven írt – műveivel egy bő
A szociológiai-pozitivista szemléletmód az elmúlt századfordulón Pikler Gyula működésével érte el magyarországi történetének csúcspontját.[1] A német tudományos felfogással szemben – hasonlóan egykori mesteréhez Pulszky Ágosthoz
A 19. századi magyar jogbölcseleti (jogfilozófiai) gondolkodást három jelentős irányzat határozta meg. Az első ilyen felfogás az Immanuel Kant nevéhez köthető észjogi (természetjogi) iskola, amely
A politika morális dilemmái A Politika az erkölcsi minimum mércéjén című tanulmánykötet igazi különlegessége, hogy szerzői mindannyian végzős debreceni joghallgatók, akik az elmúlt szemeszterekben (2004
Magyarország legújabb kori történetének még ma is sok vitát kiváltó korszaka a második világháborút követő néhány év. A háború és a testközelből is megismert totális
Az alábbiakban kísérlet történik annak bemutatására, hogy a 19. század végi pozitivista jogszemlélettől miként jutott el a magyar jogbölcseleti gondolkodás a neokantiánus jogfilozófia európai szintű
Bibó István a 20. századi magyar politikai, történeti állambölcseleti és jogi gondolkodás kiemelkedő alakja. Jelen írás a bibói munkásság egy kevéssé ismert szeletének vázlatos bemutatásával