Luther 1522-ben az ún. „Inrocabit prédikáció”-jában világos különbséget tesz a képhasználat privát jellege és a nyilvános képtisztelet között. Míg az előbbit épületesnek tartja, az utóbbit
Luther 1522-ben az ún. „Inrocabit prédikáció”-jában világos különbséget tesz a képhasználat privát jellege és a nyilvános képtisztelet között. Míg az előbbit épületesnek tartja, az utóbbit
Kilencven évvel ezelőtt, 1914 őszén nagyszabású ünnepség keretében készültek átadni a sárospataki tanítóképző új épületét. Hodossy Béla, a képző akkori igazgatója 1914 tavaszán tiszteletteljes levélben
Ha azokat a körülményeket kívánjuk elemezni, amelyek a népi írók mozgalmának, a falukutató mozgalomnak a színrelépéséhez vezettek, némileg messzebbre kell visszamennünk a történelemben, legalább a
A honfoglaló magyarság történetét, helyét az európai kultúrában, műveltségben döntő módon az határozta meg, hogy I. István király a keresztyén egyház nyugati ágát fogadtatta el
Szellemi frontátvonuláskor, még inkább a korszakváltás kényszereinek szublimálásakor újra és újra rákérdeznek: minek kell tekinteni a költőt, mit kell várni tőle? A 19. század hamvas
A magyarság iránti rokonszenvét Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő még hazájából hozta magával: Ferenc József menyasszonyaként Majláth János müncheni professzortól vett órákat a Habsburg-ház és Magyarország
A használt alapkategóriák értelmezéséről: elit és tömeg Az integráltan autonóm személyiség – a “nyugati ember”, az újkori euro-atlanti (euro-amerikai) individuum – védett és legitim pozíciói
Magyarországon a rendszerváltozás óta gyakran találkozunk az etnikum, multikulturális és interkulturális nevelés és oktatás fogalmakkal. Ezeket elsősorban a roma gyerekek nevelésével-oktatásával kapcsolatban használjuk, és sajnos
A Föld folyóinak és a mellettük élő népeknek a kapcsolata az emberiség kialakulása óta rendkívül sokoldalú, térben és időben is gyakran változó. Ezt a folyamatot