Lőkös István: Mozaikok a jelenkor horvát irodalmáról
Jelenünk horvát irodalmának históriáját a legújabb, majd 700 oldalas irodalomtörténeti kompendium szerzője, Dubravko Jelčić, közel másfél száz lapon adja elő. Ez a puszta adat is
Jelenünk horvát irodalmának históriáját a legújabb, majd 700 oldalas irodalomtörténeti kompendium szerzője, Dubravko Jelčić, közel másfél száz lapon adja elő. Ez a puszta adat is
Felkészülés az ének-zene órára Az ének-zene órákra való igen gondos és alapos felkészülés nélkül az elért eredmény csak féleredmény lehet, még akkor is, ha gondosan
A hosszabb kényszerű szünet után újraindított Duna-Part című folyóirat 2007/1-2. összevont számában jelent meg az a tanulmányom Nádasdy János képzőművészről, amelynek a Flört az antimúzsával
A színháztudomány elmúlt fél évszázadának számottevő fejleménye, hogy különös figyelemre tett szert a rendezés (a mise-en-scène vagy az Inszenierung), amelyet azonban a róla szóló diskurzus
Bizony furcsa fintora a művelődési otthonok történetének, hogy az oroszok bejövetelét követően betiltott közösségi művelődési formák éppen a hazai kiszolgálóik által szorgalmazott, általuk a gondolkodásmentesség
Hályogkovácsoknak azokat hívják, akik nem tanulták, mégis halálos biztonsággal metszik le a szemről a hályogot. Ezzel a címmel írt emlékezetes könyvet Lipp Tamás egy évfolyamnyi
A magyar nyelv ősrétegéből eredő, egységes vagy összefüggő (kisebb) területre utaló ’táj’szavunk általános-összegző jelentésű, érzelmi árnyalat hiányában alá- és fölérendeltségi viszonyokat nem hordoz.[1] Táj szavunk
A 19. századi magyar jogbölcseleti (jogfilozófiai) gondolkodást három jelentős irányzat határozta meg. Az első ilyen felfogás az Immanuel Kant nevéhez köthető észjogi (természetjogi) iskola, amely
Magyar és horvát katonák évszázadokon át bajtársakként harcoltak közös ellenségük, a Török Birodalom ellen. A két nemzet sorsközössége talán éppen a törökökkel vívott hosszú és