Palágyi László: déli morajlás, lényegtelenül
déli morajlás miután fölhoztam a gyönyörű kagylót hogy megmutassam és már láttam magam amint futok feléd a parton kezemben az igazi gyönggyel hirtelen megvágott
A keresés eredménye:
Bölkény Gábor: időjárás-függőség
Utazgattam városról városra, A pontból B-be, B-ből C-be, és soha vissza nem tértem, soha nem fájt elhagyni bármelyiket is, de mindig, mindenhova visszavágytam. *
Mislai Attila: Nagyapám fényképe
Nagyapámról egyetlen fénykép maradt örökül, egyenetlen, sárguló, puha papírlap, évekig állt a nyárikonyha komódján, egy kihúzott fióknak támasztva, aszalódva a nap mint nap felszálló ételgőzben,
Bolvári-Takács Gábor: Zempléniek az amerikai film történetében
Bokor Pál nevét a magyar olvasóközönség az MTI külföldi tudósítójaként ismerte meg. A hetvenes évektől sorra láttak napvilágot a Szovjetunióról, Kínáról, majd az Egyesült Államokról
Dobrik István: „A tudós agyával, a költő szívével, a festő szemével…” Gondolatok Fazekas Balogh István művészetéről
A sárospataki tanítóképző tanáraitól mindig többet várt el a kollektív lelkiismeret, hiszen a jövő letéteményeseinek, a gyermekek oktatásával-nevelésével foglalkozó óvodapedagógusok, tanítók, tanítónők képzéséért tartoztak számadással.
Károly Róbert: A zenei kommunikáció elméleti alapjai
Az európai kultúra klasszikus hagyományában a tudomány és a művészet nem áll távol egymástól, nem is különültek el mereven. Ez derül ki, ha csak a
Koncz Sándor: Kálvin magyar kutatója: Nagy Barna (Függelék: Nagy Barna verse)
Életútja „Szinte örökségként szól hozzá is Isten szolgálatra hívó üzenete” – állapítja meg Victor Jánosról szóló tanulmányában Nagy Barna.[1] Megemlékezésünkben ugyanezt mondhatjuk róla, hiszen nagyszerű
Balázs Ildikó: A Csaba-mítosz Wass Albert regényeiben
Csaba királyfi mondájával több ízben találkozunk a Wass-életműben. Először a Transsylvánia felé(1937) című elbeszélésben, másodszor pedig a Csaba (1940) című regényben foglalkozik epizódszerűen a mondával.
Surányi Dezső: Szilva a Kárpát-medencében és Zemplénben
A szilva ötezer éves kultúrnövényünk. Különböző botanikai fajok együttese, amelyek talán a Közel-és Közép-Keleten domesztikálódtak. A kökényszilva már a neolitikus időktől ismert, a kőmagja már
Soós Pál: Kert-magyarország múltjáról – jelen időben
Történelmi közhelynek számít, mégsem fölösleges hangsúlyozni, hogy ezer évet jóval meghaladó Kárpát-medencei létünk és fennmaradásunk egyik legfontosabb alappillére, biztosítéka volt és maradt a mezőgazdaság, újabb