Polcravaló (könyvajánlók)
A könyv egyetemes művelődés- és művészettörténeti összefüggésrendszerben mutatja be a 19. végétől Európában és az Egyesült Államokban megjelenő életreform-mozgalmakat, a témakör legkiválóbb külföldi (főleg német)
A keresés eredménye:
Révay Mór János: Egy könyv a könyvről
1920-ban terjedelmes memoár látott napvilágot a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. kiadásában: Révay Mór János „Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai”, két kötetben, összesen
Persányi Miklós: 150 év Állatkert
Vajon a Pesti Állatkert – 1866. augusztus 9-e óta, ugyanitt – ugyanazt jelentette-e déd- és ükapáinknak, amit ma jelent nekünk és gyermekeinknek? Igen is, meg
Máriás József: Kelemen Lajos élete a közösség szolgálatában
„Akit magához köt ez az erdélyi föld, aki nemcsak tapossa, hanem szeretettel áldja is naponként ezt a földet, az nem tud közömbösen elmenni Kelemen Lajos
Farkas Gábor: Szembenézés és szembesülés. Nagy Zoltán Mihály írói világa
A kárpátaljai magyarság mint kisebbség szenvedte el legtöbbször Trianon óta a különböző impériumváltásokat. Az 1920. június 4-től a békediktátum értelmében az akkori Csehszlovákiához csatolt Kárpátalját
Tarcsay Zoltán: Kabaré
Földes Máté már egy hete csak Évára gondolt mindig, meg-megállva. Végül úgy döntött, hogy elmegy a Társaságba, hátha Éva ismét felbukkan, miért ne. Jobb ötlete
Lukáts János: Mal du pays
Tíz perccel éjfél előtt megcsörrent a telefon. – Halló! – rekedt-álmosan szólt Lőrinc hangja. – Lőrinc vagy? Gabriel vagyok – nyüszítés volt ez, alig emberi
Balázs Ildikó: A világ tetején
Kamaszkoromban óvónő keresztanyámat sajnálatosan ambíciótalannak tartottam, valahányszor elmesélte, hogy elutazott Marosvásárhelyről Pestre a gavallérjához, kiültek a Duna-partra, s elnyaltak egy fagylaltot. – Múzeumba, színházba nem
Balázs Ildikó: Matyi
A kispataki bányatóban úsztam, nyárvége volt. Azon gondolkoztam, jövőre állás nélkül maradok, és legalább lesz időm kutatni. Ötévnyi tanárkodás után a karrieremnek is kellene fejlődnie.
Kustár György versei
Eszkathon II A magány léha percei unottan vonulnak ízük, mint a megerjedt boré, mind mázsás és hallgatag Nem vagy itt De rám szakad a