Látóhatár
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Szeles Judit versei
Kibontogatni Kibontogatni, mint a szaloncukrot, vagy mint a pipacs a piros szirmait, az összegubancolódott cérnát, nem egyszerű, egyre nehezebb lesz, ahogy az idő telik,
Seres Lili Hanna versei
A párttitkár szerelme „Ezüstöt, ezüstöt!”, kiáltott a császárné, miután lefeküdt a párttikárral. „Az államvagyon?”, gondolta az, s fogalma sem volt, melyik szerelmét válassza. Holott
Pauljucsák Péter versei
Ne félj Az este füstüveg darabjai szirmokként szétszórva. Meztelen talppal lépked a szél a sikátor-köveken. Felfeslett öltés: patkány fut a falak szövetén.
Farkas Gábor versei
Hajnalban A város hajnalban – vasbeton nyújtózó roppanása, görnyedt oszlopok égben fakadó, összeérő párhuzama. Rendezett köveken taposó csend. Terpeszben a hidak, az ismeretlen
Sándor Zsuzsa: Különös közelképek a végtelen csendben. Lenkey-Tóth Péter festészete
Elöljáróban A kortárs művészet fogalma alatt a dolgozatban az utóbbi 25-30 év művészetét értem.[1] Persze ez a fogalom nem pusztán időmeghatározás kérdése. Peter Osborne-ra hivatkozik
Vörös Anna: Vadoma meglátogat
nem beszélt sokat. csak ha kérdezték, arra válaszolt. mindig annyit, amennyi éppen szükséges, és amennyit a másik elbírt. ritkán kérdezett. sokszor meghívtam magamhoz, olyankor mindig