Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Vozdvizsenszkij Vagyim Olegovics: Nikolaus Lenau – Zemplén nyughatatlan ifjú lelke
világirodalomban Lenaut „az osztrákok Petőfijeként” és „a német Byronként” említik. Apja sziléziai nemesúr, anyja Pest megye főügyészének a leánya. Teljes nemesi nevén Nikolaus Franz Niembsch
Kelemen Judit: Mátyás-korabeli zenei nevelés Sárospatakon a Szalkai-kódex tükrében
(A cikkben található ábrák nagy méretben megtekinthetőek, ha a miniatűrre kattint.) A 2019. esztendő kiemelkedő művelődéstörténeti eseménye volt a Szalkai-kódex hasonmás kiadása, amely az Esztergomi
Hollósi Hajnalka Zsuzsanna – Körei László – Vincze Tamás: A bibliofóbia nyomában. Egy empirikus kutatás tanulságai
A jelenkori hazai közoktatás egyik legsúlyosabb problémája a következő, nehezen feloldható ellentmondás: olyan diákokat kell(ene) elvezetniük a pedagógusoknak a könyves kultúra értékeihez és a könyvek
Támba Renátó: Czigány Dezső gyermekábrázolásai
Czigány Dezső művészetszemlélete Czigány Dezsőt (1883–1938) a művészettörténeti szakirodalom általában a Nyolcak meghatározó egyéniségeként tárgyalja, aki eszmei irányultsága, olvasmányélményei (Zola, Bebel, France, Ady, Petőfi, Dosztojevszkij,
Emlékezés a száz éve született Nagy Dezső rajztanár-festőművészre
Ködöböcz József: Nagy Dezső (1919–1988)[1] Nagy Dezső 1919. június 2-án született Megyaszó községben 15 holdas földműves család egyetlen gyermekeként. A megyaszói elemi népiskola 4.
Godzsák Attila: Az 1927-es sátoraljaújhelyi revíziós nagygyűlés története
A trianoni döntéssel Zemplén vármegye területének nagyobb része átkerült a születendő Csehszlovákiába, megyeközpontját, Sátoraljaújhelyt pedig kettévágta az új határ. A város a dualizmusban a régió