Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Trencsényi László: Folklór, folklorizmus, neofolklorizmus – és pedagógiai alkalmazásuk
Esszém bevezetésképpen tisztelettel emlékezem azokra a kollégákra, akikkel 1974-ben fiatal szakemberként éppen itt, Cigándon találkozhattam, s szerezhettem tőlük tapasztalatokat azokról a kérdésekről, amelyekről az azóta
Balázsi Károly: Egy ősi mesterség intézményesülése Magyarországon. A közösségi művelődés történetisége
A közösségi művelődés rendszerszintű intézményesülését e művelődéstörténeti sorozatban az 1945-ös korszakváltó esztendővel indítjuk. A 20. század két világháborúval sújtott korszakát lezáró évben már a szabadművelődés
Soltész Márton: Csurka István és az Írószövetség. Pillanatképek, 1963–2012
Pillanatképek, 1963–2012[1] Nagy fába vágja a fejszéjét, aki Csurka István és az Írószövetség kapcsolatát próbálja elbeszélni. Hisz ismernie kell egyfelől az Írószövetség 1945 és 2012
Rózsai Tivadar: A „pataki szellem”
Rózsai Tivadar (1914–1990) a 20. század utolsó harmadának legnagyobb hatású református vallástanára volt. Bár az esztergomi ferences rendi Szent Imre reálgimnáziumban érettségizett, a református lelkészi
Erdei Róbert: A pedagógiai értékelés elméleti megközelítései – nemzetközi kitekintés
Tanulmányomban az oktatás és a tanítás számos szempontját és értékelési módszerét tárgyalom, valamint az értékelés különböző elméleti megközelítéseit vizsgálom meg. Ugyanakkor az értékelésnek a tanulók
Wagner Sára: A beatkorszak után. Dilemmák és viták a populáris zene státuszáról a ’70‒80-as években
„Magyarországon a popzene sokáig mostohagyereknek számított a művészetek testvériségében” ‒ fogalmazott Sebők János popzenei újságíró az 1981-ben megjelenő Rock évkönyvben, amely kötet visszatekintett a magyarországi