Alekszandr Puskinnak
Hiúságból sosem elég
élet-gyertyánk úgyis elég
… akármerre tekingetek
kisgyerkőcöm ölelgetem
vagy szép lányok néznek engem
megölelnek tekingetnek
ideülnek elrebbennek
magányos fát szemlélgetek
tele szentély tele utca
beülök én most közéjük
odébb rebben félénk lelkem
azt kérdezi álmodásom
büszke harcban vándorúton
hogy hullámos hajba mártson
kaszás forma el ne siesd
van pár dolgom el ne szeresd
várd ki sorod ne sürgess hát
pihenj te is szükség lesz rá(d)