Barcsai László: a távolság, Illatod a távolság könnyes szemekkel növekszik gyermekcsont fájdalmában éjidő változáskor finoman elsőnek észbe szökkenve jelentkezik. ereszkedik majd hamar a lábba váltva csókot, ölelést Tovább olvasom »
Barcsai László: Ágaiktól magasabban – Húsodat neki Ágaiktól magasabban Vacogva hatolsz át talaj menti felhőfoszlányokon. Ütemesen,- macskatejszagúak. Nyálkás- víz-cseppek borítják a kinnfelejtett holmikat. Rájuk leltünk, használni kezdtük őket. (Kiástuk a homokból). Mindez Tovább olvasom »