Az alábbiakban csupán vázlatosan tekintjük át a város életében 1968 után közigazgatási fordulatokat jelentő eseményeket. Az ún. „harmadik tanácstörvény” megszüntette a „járási jogú város” kategóriát,[1]

A sajtóban megjelenő köszöntéseket – talán nem véletlenül – a Népszabadság indította, július 4-én. Ezt követően a többi országos napilap is megszólalt, majd a református,

Mindezen előzmények és fejlemények nyomán jutunk el a várossá nyilvánítást közvetlenül megelőző eseményekhez, amelyek közül elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és sárospataki községi előterjesztéseket teszem közzé,

III. A városi jogállás megszerzésének feltételei az 1960-as években[1]   Sárospatak várossá nyilvánításával kapcsolatban indokolt, hogy áttekintsük a városi jogállás megszerzési feltételeinek alakulását az 1950-es,

Városok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1950-től napjainkig[1] A negyvenes évek végére – az ismert politikai változások következtében – a sztálini típusú centralizációs modell vált a magyar államigazgatási

Sárospatak jogállásának közigazgatástörténeti eseményei, 1883–1968[1] „A m. kir. belügyminister, folyó évi 12.853. szám alatt kelt rendeletével, Zemplénmegyébe kebelezett Sáros-Nagy-Patak és Sáros-Kis-Patak községeknek Sáros-Patak név alatt

Sárospatak ötven éve város ünnepi emlékszám   Sárospatak ötven évvel ezelőtt, 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Ebből az alkalomból készült e

A 2016-os év szenzációja volt Király István irodalomtörténész 1956 és 1989 között rövidebb-hosszabb megszakításokkal vezetett Naplójának[1] megjelenése. Írója nem a nyilvánosságnak és nem szisztematikus dokumentációnak