Egey Emese: Régi kertek Sárospatakon
Az egykori és részben ma is meglévő ismert és kevésbé ismert sárospataki kertek, parkok: a Várkert, az Iskolakert és a két fő oktatási intézmény, a
A keresés eredménye:
Egey Emese: Csekey István jogászprofesszor emlékezete
Bereczki András történész, az ELTE Finnugor Tanszéke tanszékvezetőjének legutóbbi könyve 2024 végén látott napvilágot. A cím a szakmabelieknek önmagánál kicsit többet árul el: emlékeztet Csekey
Egey Emese – Pusztay János: Közép-Európa program
Közép-Európa értelmezése koronként, országonként, sőt kutatási területtől függően is más és más lehet. Vannak olyan egyetemi programok, amelyekben csak a Kárpát-medencét, az egykori Habsburg birodalmat
Egey Emese: Finnország és Észtország függetlenségének centenáriumán
Finnország 100 Függetlenségének századik évfordulóját ünnepelte Finnország tavaly december 6-án. Nem tévedés, a sok szempontból mintaállamnak tartott északi ország mindössze ennyi ideje a maga ura:
Egey Emese: Nem mind szlovák, ami tót
A mai Magyarország térképén hat „Tót” előtagú településnevet találunk (Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu, Tótvázsony.) A történelmi Magyarország területén természetesen ennél jóval többet, közel harmincat.[1]
Egey Emese: Ötvenedik szám
Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza.” (Ady Endre:
Sárospatak – mûvészet – oktatás. Rácz István levele, 1975.
Bevezető „Ha Patakon maradhattam volna, akkor nem futok be «karriert», a nevem nem díszít jó harminc kötet könyvet, nem vagyok «európai hírű» (ott egye
Egey Emese: Finn vonatkozások Kodály Zoltán népzenetudósi és zeneszerzői munkásságában
Kodály és Bartók önálló magyar zenei nyelv megteremtésére törekedve, a magyar zene alaprétegét keresve szinte egyszerre jutott el a népdalhoz. Kodály 1905-ös, majd Bartók 1906-os
Egey Emese: A „második” Kossuth
Egy mérnök-politikus emlékezete Kossuth Ferenc (1841-1914), Kossuth Lajos idősebbik fia, Deák Ferenc keresztfia kalandos életű, Európa-szerte ismert és elismert mérnök volt, aki az emigrációból hazatérte
Egey Emese – Fürdőélet Abaújban és Zemplénben
Ma már nem köztudott, hogy az Eperjes-Tokaji hegylánc (Zempléni-hegység) nyugati és keleti peremén feltörő vagy fúrt források vize hajdan milyen sok kisebb-nagyobb fürdőhely kiépülését segítette,