Antológia a Zempléni Múzsában megjelent szépirodalmi művekből
E. Kovács Kálmán (1912–2001) Sárospatak Bár a Nagyalföldön születtem, s odakötnek gyerekkorom emlékei, úgy megszerettelek, Sárospatak, hová férfikorom delén sodort a sors, hogy nem
E. Kovács Kálmán (1912–2001) Sárospatak Bár a Nagyalföldön születtem, s odakötnek gyerekkorom emlékei, úgy megszerettelek, Sárospatak, hová férfikorom delén sodort a sors, hogy nem
A.Gergely András (1952–2023) szociológus, politológus A civil társadalom eszméje, s a civilség mint politikai-életviteli attitűd nemcsak korunk új akcióterepe, hanem legalább fél évszázados kihívás a
Agárdi Péter irodalomtörténész, kritikus A „modern városias életforma és érzület” persze metafora, de mégis plasztikusan fejezte ki azt a változást, ami a korabeli magyar társadalom
Ádám György (1922–2013) pszichofiziológus Felhalmozás és kirekesztés: az agyban a genetikailag rögzített, hálózatokban szerveződött idegsejt tömegeknek ez a begyűjtő és egyben kiszűrő, szakadatlan, mindhalálig érvényesülő,
Mennyi a száz? Sok vagy kevés? Vagy éppen átlagos? Természetesen sok. Hiszen maximális a 100%. Forráspont a 100 °Celsius. Eleget élt, aki betöltötte a százat.
A kötet – egy 2017-es nemzetközi történészkonferencia előadásai alapján – a Magyarországot is magában foglaló régió szovjetizálásának feltételeit, szimbólumait és szimptómáit járja körül. Ehhez tizenegy
Nyolcvanadik számával a Zempléni Múzsa lezárja huszadik évfolyamát és téltől télig tartó, egy esztendős álomra vonul. A főszerkesztő és a lapigazgató pihenőt tart. Bordás István
Radnóti Miklós Nem tudhatom… Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem
Albert Camus A pestis (részlet) „Első ízben esett meg tehát, hogy a »pestis« szót kimondták. A történet eme pillanatában, midőn Bernard Rieux éppen az
Petőfi Sándor A nép nevében Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér,