Oláh András versei
amiről hallgatni kell másnapos kerítések támaszkodnak a hajnali derengéshez a hó elolvad s alatta fölsejlenek az árulkodó keréknyomok foglyok maradunk a bokrok ágain s
amiről hallgatni kell másnapos kerítések támaszkodnak a hajnali derengéshez a hó elolvad s alatta fölsejlenek az árulkodó keréknyomok foglyok maradunk a bokrok ágain s
Pál (1Kor 10,10) Homályos cezúrák mélyéről feltörő vad egyenesség. konok meghajlás. emberi alakba görnyedt küszködés. tökéletes metrika, és a rajta átütő vérző tövis.
Mélyaltatás Az élet végtelenszer ismétlődik, suttogja a fülembe az ápolónő, míg a vénámba szúrja a tűt, de én tudom, hogy hazudik.
Eszterházy szelet Csöndes kis esők szemerkéltek, vagy sütött a nap, és híztak az ágvégek, a pincéig leért a madárhang – ha csukott szemmel feküdtél ebéd
Nem nagy teher Minden este programja ez. A csövekben a levegő otthonos pezsgése. A mosogatóban néhány edény és pohár, éppen csak jelezni, hogy élnek itt
a tenger mégsem a végtelen. hanem ami elmossa. a semmiből kitüremkedőt. mint a többi táj. ő sem ismétli magát. s nem ismétlődünk benne mi sem.
Tölgyesi Géza versei elé Tölgyesi Géza verseire tavaly év végén bukkantam rá a Holmi folyóiratban, amikor az adott év legszebb verseiből igyekeztem listát összeállítani
címtelen 1. föl-fölbukkan mint vízihulla a szavak jelentése néha s ha oda mernél nézni kék angolnákat látnál húsban fürödni de reflexeid az undor
Új órák Valami ketyeg a garázsban, az embernagyságú mélyhűtőládába pakolt holmik között, és én bele se merek gondolni, hogy mi lesz, ha egyszer
Forró-gőzölgő Egy celofánnal bevont rezsóra súlyos fémvödröket teszünk. Sunyi, ragacsos, forró-gőzölgő viasz bennük. Odakint vihar. A konténer-ablakok becsukva. A rezsó fekete korongján