Fecske Csaba: Mezzoszoprán pillanat
Ez a különös metafora Viczai Henrietta Új reggeleket adjatok nekem c. verséből való. „A tér közepén áll magában / Egy mezzoszoprán pillanat. ” Meghökkentő, ezáltal
A keresés eredménye:
Farkas Mária: Társadalmi tőke a neveléstudományban
A popularizálódás kockázatától övezve és szakmai viták kereszttüzében, de tagadhatatlanul átütő erővel hat napjaink társadalomtudományi gondolkodására a társadalmi tőke fogalma, amely a nyolcvanas évek óta
Bolvári-Takács Gábor: Mátrai László és a pataki neveléstörténeti hagyomány
Sárospatak kivételes vonzerejére jellemző, hogy diák- és/vagy tanárélmények nélkül is több jeles személyiség vált a „pataki szellem” képviselőjévé. Néhány jelenkori példával élve – messze nem
Tusnády László: Tanulmányok hét évszázad olasz irodalmáról
Rendkívül mély tartalmat hordoz Madarász Imre legújabb könyvének a címe: Változatok a halhatatlanságra. A „halhatatlan”, az „örök megújhodások”, a „születés”, „újjászületés”, „feltámadás” már korábbi műveinek
Polgár Tóth Tamás: Kívánság, Cigányok
Kívánság A futrinkabogár, akit nem is úgy hívtak, azt szerettem, mert kívánni lehetett olyankor, amikor összeragadtak, és a néni szerint akkor teljesült, mert sokat jártunk
Merényi Krisztián: Disneylandi kaland
Mártont szakiskolában majdnem lehúzták a wc-n, osztálykiránduláson pedig kis híján belefőzték a bográcsgulyásba. Ő nem nagy túlélő, hanem egy nagy megúszó. Jelenlegi munkahelyén, ahol postahivatal-takarító,
Habdulla Tukaj tíz verse
Szülőfalum Szülőfalum lágy lankájú, csöppnyi dombon áll, Kőhajtásnyira jéghideg forrás csordogál, Vizének ízét ismerem, s hogy csobog a táj! Körös-körül testem-lelkem itt nyugtot talál.
Molnár Dániel: Cirkusz és pártállam, 1947–1954
A Fővárosi Nagy Cirkusz[1] műsorpolitikáját illetően arra törekedtünk, hogy az ne csak a szórakoztatásban merüljön ki, hanem politikai nevelőiskolája is legyen közönségünknek.”[2] Ez volt Barton
Nagy B. István: A kultúra ezredvégi válságtüneteinek lecsapódása a képzőművészeti értékek vonatkozásában
Attól tartok, hogy sok tekintetben fedezetlennek fogok tűnni a mondanivalómmal, mivel gyakorló festőként sokkal inkább a jelenség-oldalát élem át a képzőművészet ezredfordulós problémáinak, mintsem az
Baranyai Katalin: Teremthet-e közösséget és stílust az építészet?
A húszas évek végén fellépő magyar reformépítészet népi mozgalmának szellemi útkereséseit legmagasabb szinten Fülep Lajos 1923-ban kiadott Magyar művészet c. kötetének a nemzeti jellegről szóló