Csontos Márta: Selfsaving Instructions
Szabó T. Anna soraira A fájdalom, az megtanít a testre, miként a csendet megleckézteti a vihar, ledönti a köréd magasított falat, s ott maradsz
A keresés eredménye:
Asbóth Balázs: Welwitschia Mirabilis
„bodorodó levélzet” – Ismered Gregerst? – kérdezte a Dűnevadász, akit Dietrichnek hívtak. – Nem – mondtam én, aki sem nem voltam Dűnevadász, sem nem
Juhász Tibor: Melegebb öl
Miközben teszkós szatyrokban cipelte haza leárazott gondoskodását és sminkjével alkalmazkodott a munkásjáratokhoz, én is meg akartam felelni. Hogy miattam ült le a gyárszagú apával enni,
Szűk Balázs: Könnyező
Könnyező (Egy népdalra) Istenem, Istenem, Istenem, Istenem, Miért vagyok árva, Miért lettem árva, Mért ígyen rugdaltál Mért ígyen sirattál Erre a világra? Erre
Sohár Pál: Csúcspontok Wagner zenedrámáiban
Wagner, korát messze megelőző és a közönséggel szemben addig elképzelhetetlenül nagy intellektuális követelményeket támasztó alkotásait, legelőször művésztársai fogadták be, és fedezték föl bennük az örökbecsű
Veress Dániel: Egy építész a betonba simult nemzedékből. Száz éve született Ázbej Sándor
Száz éve született Ázbej Sándor A magyar Nemzeti Színház épületeinél talán csak azok tervezőivel bántak mostohábban kortársaik és az utókor. Az országos teátrum kiemelt szerepe
Marczi Mariann: A tokaji bor dicsérete. A Tokaj-Oremus borászat zenei gyűjteményéről
Kevesen tudják, hogy a Tokaj-Oremus borászatnak kottagyűjteménye van. A kollekció minden darabja a tokaji borhoz kapcsolódik. E rendkívül érdekes kottatár Frank Strzyzewski Németországban élő Tokaj-kutató
Jakab István: Anekdoták pataki diákéveimből
Április elsejei tréfa Az 1948/49-es tanévben a gimnázium ifjúsági elnöke voltam, s ebben a minőségemben sok diákcsínyt kellett úgy megoldanom, hogy ne váljék belőle
Gerner Zsuzsanna: Közép-európai etnikai leporelló
Vajon mire számít az, aki egy etnikai leporellót vesz a kezébe? A leporellófőnévnek ugyan több jelentésváltozatát is ismerjük, mégis elsősorban vastag kartonlapokból álló, harmonikaszerűen szétnyitható
Miklósi Márta: A kriminálandragógia Magyarországon a 20. század második felében
A második világháborút követő időszakban[1] Magyarországon a szovjet pedagógus, Anton Szemjonovics Makarenko által képviselt felfogás vált uralkodóvá.[2] Alapelvként fogadták el azt, hogy a bűncselekményt elkövető