Aczél György és a magyar külpolitika A magyar külpolitika 1956–1989 között kényszerpályán mozgott, a Szovjetunió elvárásait követte. Így 1968-ban mi is bevonultunk Csehszlovákiába, 1973-ban
A címre tekintve bocsássuk előre: nem vízgazdálkodási vagy halbiológiai könyvről van szó. A kötet, tárgya szerint, a versenyszférában működő cégeknek készült, ám a benne kifejtett
1990 február 5-e sokak számára emlékezetes nap maradt Sárospatakon. Aznap délután Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament képviselője tartott rendhagyó történelemórát.
Bevezetés A 20. század második felében Magyarországon az 1945–48-ben Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948–56-ban Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956–89-ben Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven
A 20. század második felének meghatározó hazai politikusai közül kevesen rendelkeznek életrajzi monográfiával. Pünkösti Árpád Rákosi Mátyásról publikált több kötetes életrajza visszhangtalan maradt.[1] Rajk Lászlóról
A Zempléni Múzsa XIX. évfolyamának összesített tartalomjegyzéke évi 1–4. (73–76.) számok Klasszikusok – kemény korokból Eötvös József: Én is szeretném… (XIX/1/2) Erdélyi János: [Szabad
Reflexiók az első két kötethez A hazai református egyháztörténet-írás jelentős eseményére került sor 2017-ben, a reformáció ötszázadik évében. A sárospataki székhelyű Hernád Kiadó gondozásában
Ködöböcz József: Nagy Dezső (1919–1988)[1] Nagy Dezső 1919. június 2-án született Megyaszó községben 15 holdas földműves család egyetlen gyermekeként. A megyaszói elemi népiskola 4.
A Kádár-korszak meghatározó kultúrpolitikusa, a száz éve született Aczél György (1917–1991) életútja közismert.[1] Műveinek bibliográfiája rendelkezésre áll.[2] Az érdeklődők a halála óta megjelent különböző műfajú
Az előjáték Zemplénben indul. Dámócon megszületik Stankaninec András, ahol apja görög katolikus lelkészként szolgál. Mint megannyi felmenője, ő is ezt a pályát választja, az ungvári