(fordította és a bevezetőt írta: Tusnády László) Műemléki és múzeumi tudósítások Sárospatakról, 1968–1970 (közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor) Tusnády László: Atatürk századik éve. Bevezető egy nép újjászületésének eposzához
május 1-jén született. Sokáig úgy tudtuk, hogy a költő, író és hadvezér Zrínyi Miklós is május első napján látta meg a napvilágot. Immáron kiderült, hogy
(Murano) Murano ejtette rabul Dávidházy Marianna szívét. A tükör, mert általa is többet látunk, mint különben, és ezen a téren a muranóiak jutottak a legmesszebbre
Ne bántsd a magyart! Kellett, hogy ezt valaki elkiáltsa. Még akkor is, ha olykor az űr sem felel a sok, iszonyú jajszavára. Mohos századok
Torquato Tasso Ha látom már,… Ha látom már, hogy fürtjeim a télnek derét viselik, és hull a hó reájuk, bár napderűből most
Jegyzetek Madarász Imre kismonográfiájáról Mire a levelek lehullottak, egyre világosabb lett a vész. Egyre sötétebb színekben mutatta meg végzetes és iszonyatos arcát. Rügyek, virágok
Féktelen életremény. Öröm és boldogság: a győzedelmes és meggátolhatatlan élet. Zeng, mert nem lehet másképpen, csak így, győzedelmesen! Hiába néztek annyiszor a fegyverek a szívünkbe,
Minden tájnak megvan a maga szépsége (li kulli biládin mahászinu) – mondja az arab, és ez a bölcs, ősi gondolat motoszkál bennem, amikor Pénzes Ottó
Főiskolánk képe van előttünk: Kováts Dániel legújabb könyvével is hazatér közénk, mert itt dolgozott, munkája itt teljesedett ki főképpen. Mindez igaz, bár úgy érzem, hogy
Az emberiség különösen szép történelmi korszakában lobbantak fel azok a máglyák, amelyek a kor csillaglényeit elégették. Hamut és kormot hagytak maguk után. Madarász Imre legújabb