Somoskői Beáta: Egy isten elmúlása
Egy isten elmúlása Itt. Minden. Ezentúl. Ő Kék árnyéka volt és szúrós illata. Millió szemmel követte saját világát. Csendes is volt és fáradt. Sebzett
A keresés eredménye:
Borda Réka versei
A hitetlenség megkísértése Mint véletlen gyilkos a halottjához, úgy félek hozzád érni. A köldököd a pulóver alatt sandán néz rám azzal a barna színű,
Kolozsi László: Szálkák – Marczi Mariann lemezéről
Még ha egy zongorista ragaszkodik is a kottában leírtakhoz, akkor is sokféle lehetősége van arra, hogy kifejezze, mit gondol az általa megszólaltatott műről, mit gondol
Laczkóné Pálfi Alojzia: Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjteményének hatása a zenei nevelésre
A hazai óvodapedagógus- és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen feltétele a jó pedagógussá, szakemberré válásnak. A kisgyermekek nevelésének fontos területe a zenei nevelés:
Fodor Csaba: Nagy Frigyes és a porosz udvari zenei élet
Az 1740-ben porosz trónra lépő, Hohenzollern-házbeli II. (Nagy) Frigyes 1712. január 24-én született Berlinben. Nagyapja I. Frigyes, 1701-től 1713-ig az első porosz király, jelentős kultúraszervező
Vörös Nóra: A koreográfus. Portré Román Sándorról
Élete a tánc, a ritmus. A Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész, tízévesen – a cigándi táncegyüttes tagjaként – részt vett Kubában a Világifjúsági Találkozón, ahol Fidel
Éles Csaba: A természeti és a társadalmi esztétikum példakörei Eötvös József életművében
Eötvös Józsefet – mielőtt még erőteljesen a közélet és a tudományok felé fordult volna, majd azzal párhuzamosan is – egy eredendően mély, általánosan emberi és
Egey Emese: Nem mind szlovák, ami tót
A mai Magyarország térképén hat „Tót” előtagú településnevet találunk (Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu, Tótvázsony.) A történelmi Magyarország területén természetesen ennél jóval többet, közel harmincat.[1]
Kamarás István: Lelkipásztorkodás a református egyházközségekben
Lukáts Andrásnak és Lukátsné Orovicz Piroskának A nyolcvanas évek végén és a rendszerváltás idején készült felmérések után[1]1997-98-ban 125 plébániára és 60 filiára kiterjedt kutatás
Pusztay János: Tudásalapú társadalom – alulról építve
Ha a tudás hatalom, a nemtudás kizsákmányolhatóság. A tudás megszerzésének különböző szintű kereteit az állam, az egyházak, a gazdasági szféra biztosítja. A bármilyen szintű tudás