Látóhatár
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Vass Norbert: Birsillat
Birsillat Holnap fácánra megyünk, mondta a Kocsis Béla, de csak úgy mellékesen, mintha nem is azt mondaná, amit mondott. Kedd délelőtt hallott dürögni
Mislai Attila versei
Napszállta előtt Az ég rőt szemérve tárva lágyékának bársonyát messzi templom tornya döföli mint árva borjú rózsás orra gazdája oldalát. Lopva tompa ikrás feketét
Nagy Balázs Péter versei
Aztán felhívtalak Dorottyának, mert muszáj. Aztán felhívtalak – előtte még egy-két üzenet, valami arról, hogy az életet nem utálva nézzek szembe a dolgokkal.
Lukács Flóra versei
Kilencszer tizenöt Összegyűjtött, telefonnal felvett csendekre akartam aludni, idegenek csendjeire. Akkoriban hiányokból alakultam. Kerestem mi az, ami úgy nincs, hogy attól lesz, ha látom.
Somoskői Beáta versei
Saját év Ez a rozsdásodó környék is elhagy. Kinek köszönhetnék? Amikor az utcán átment kedves, homályos arccal. Valahogy utáltam. Bűnös vagyok, mint minden jobbulni
Deres Kornélia: Keserű szigetek
Keserű szigetek A trauma-központban fekszem. Valami zümmögés rohaszt. Csövek futnak a mennyezet alatt, aztán le rézsútosan, bele a karba, át a vénákon, egészen az