Bencsik János – Maradjon örök emlékezetben
A honismeretkutatás, a helytörténetírás, a néprajz, illetve az erre alapozott, s ebből a törekvésből fakadó kiadványok virágkorát éljük napjainkban. Mintegy válaszul az ezt megelőző, közel
A honismeretkutatás, a helytörténetírás, a néprajz, illetve az erre alapozott, s ebből a törekvésből fakadó kiadványok virágkorát éljük napjainkban. Mintegy válaszul az ezt megelőző, közel
A civil területen dogozó szakemberek számára nincs ma olyan szakmai „háttérfolyóirat”, amely megpróbálja felölelni a civil közélet, a társadalmi szervezeti lét, a nonprofit kutatás stb.
Nem lehet könnyű ma egy, a közéletet másfél évtizede elhagyó politikusnak. Az egyik oldalon szeretnék már őt és társait a történelmi süllyesztőben látni, mások szerint
Az írás igazi feladata és nehézsége akkor kezdődik, mikor az író már nem a mondatot akarja javítgatni, csiszolni és tökéletesíteni, hanem a gondolatot. (Márai)
1929-et írtak. A Sárospataki Református Főiskola neves ének- és zenetanára, H. Bathó János, már nem tanított. Édesanyám, aki egy évvel korábban végzett a Zeneakadémián, kitűzött
Nem ismerhettem személyesen Homoródszentpáli Bathó Jánost; amikor iskolai tanulmányaimat kezdtem, ő már nem volt Sárospatakon. Nekem nem adatott meg, hogy találkozhassam vele; amikor táguló látókörű
Az ún. második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án visszajuttatta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A 43.591 km2 terület és a mintegy 2,2 millió lakos (köztük
azt mondják álmait reggelre elfelejti arca szúrós a jéghideg víz alatt érdes libabőrt nyirkos ruhákba kávé és cigaretta szaga a szövetek legmélyéig szivárog
1971 “Gyerekek, menjetek, hozzatok vizet” mondta apám ágyában fekve egy januári reggelen s mi, unokahúgommal (mint két ártatlan kis manó) kézen-fogva mentünk a furott-kútra
Farkastej és laboda Úsztál utána, anyám, elhagyott sziget. Negyvennyolc éved: néma tűz a zsákban, szükségleszállás. De sohase másztad meg ezt a meredek, vad teflon-embert, aki