Látóhatár
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Kézi Erzsébet: Móré András születésének centenáriumán
Móré András Sárospatakon született 1924. május 7-én. Jogász, közgazdász, a Könnyűipari Minisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetője volt. A háború miatt 1946-ban érettségizett Sátoraljaújhelyben a Piarista Gimnáziumban.
A sárospataki református temető neves lakói. Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (közzéteszi: Fazekas Balogh István)
Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (részlet) Az új évezred első évtizedének derekán kerültem közelebbi kapcsolatba a mindig jól öltözött, mosolygó arcú Sipos István (1934–2024) tanár úrral
Sárospatak az 1980-as évek elején egy korabeli dokumentum tükrében (közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor)
Bevezető Sárospatak 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Az esemény ötvenedik évfordulója alkalmából lapunkban dokumentum-gyűjteményt tettünk közzé a döntés előzményeiről, folyamatáról
Hegedűs Sándor: Tiszta tánc és „táncostest” (Táncesztétikai fogalmak nyomában)
A kérdés, amelyre előadásom válaszolni igekszik majd, így hangzik: miről „szól” egy tánc (-mű), mikor éppen szándékoltan ’semmiről’?[1] Mindannyiunk számára nyilvánvaló trivialitással kezdem: a színpadi
feLugossy László: A végtelen előtti úton (Gondolatok és érzetek Fazekas Balogh István művészetéről)
Fazekas Balogh István geometrikus festő. Stark István megfogalmazását kölcsönözve analitikus és neoabsztrakt művész. Igazi kereső, kutató, elemző alkotó, akinek kézjegyei közt folyamatosan nyomon követhető a
Egri Károly: Rendhagyó sárospataki gomba-kalendárium. Egy megszállott „öko-lokálpatrióta” mikológiai megfigyelései és emlékei
A „Bodrog-parti Athén” és környéke nemcsak történelmi múltjáról, hitéletéről, iskoláiról, kultúrtörténetéről, szőlő- és borkultúrájáról nevezetes. Egyre többek számára ismert, hogy a Hegyalja a Zempléni-hegység és