Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Frisnyák Sándor: Tokaj-Hegyalja történeti tájhasználata és térszerkezete (895–1920)
1. Tokaj-Hegyalja, hazánk leghíresebb történeti borvidéke, két eltérő természeti és termelés-jellegű nagytáj, a Felföld és az alföldi medence határán, a Zempléni-hegység déli és keleti peremén
Kelemen Judit: Hodossy Béla zenepedagógiai munkássága
Hodossy Béla (1864–1943) sárospataki énektanár, tanítóképző-intézeti igazgató, a református egyházzenei élet egyik kiemelkedő alakja. Kerczán (Vas megye) született. Otthoni neveltetése révén (édesapja református elemi iskolai
Molnár Dávid: Filiczki János „Kardashian-indexe”. Egy szinte elfeledett humanista költő irodalmi hírnevéről
A szinte teljesen elfeledett Filefalvi Filiczki János jellegzetes figurája a kora újkori magyar irodalomnak. Azonban ha Filiczki 1617–1622 közötti magyarországi (vagyis sárospataki) korszakáról szeretnénk beszélni,
Vozdvizsenszkij Vagyim Olegovics: Orosz cárok bora – a magyar borok királya. A Magyar Borok Császári Bizottsága Tokaj-Hegyalján (1733–1798)
A 17–18. században az Oroszországot bejáró külföldi útleírók feljegyzései arról szólnak, hogy a kiváló minőségű tokaji borok egyre jobban elterjedtek az orosz nemesek ünnepi asztalánál.
Monok István: Egy borvidék írott öröksége feltárásának elvi megfontolásai – a tokaji borról szóló 18. századi könyvek
A borászat és szőlészet kívülálló szerelmesei számára is közhely, hogy a bortermelés történetében a 19. és 20. század fordulója a filoxéra járvány korszaka. Az európai
Bihari Sándor: Református diákszervezetek és a Sárospataki Ifjúsági Közlöny. Adalékok az iskolaváros 19–20. századi sajtótörténetéhez
A kezdeti évtizedek A Sárospataki Ifjúsági Közlöny (a továbbiakban: SIK) a legjelentősebb ifjúsági lap és folyóirat a Sárospataki Református Kollégium történetében. Nem egyszerűen a