Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Soltész Márton: Az irodalomtörténet respublikája? Eredmények és perspektívák az 1945 és 1989 közötti korszak irodalompolitikájának történeti kutatásában
1989 végére a „felszabadulás” utáni magyar irodalomtörténet meghatározó szerzői – a politikai nomenklatúra-váltások természetének megfelelően – egyik napról a másikra nemkívánatos személyek lettek. A közvélemény
D. Molnár István: Egy elfelejtett hegyaljai költő: Zempléni Árpád
Zempléni Árpád neve nem véletlenül zempléni. 1865-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén (akkor Zemplén) vármegye területén látta meg a napvilágot. Két évig (1883/84–1884/85; V–VI. gimnáziumi osztály) a
Vasas Tamás: A nehézkedés természete (Szisztematikus kegyelemtani horizontok Simone Weil írásaiban)
Tanulmányomban Simone Weil francia misztikus gondolkodó rendszeres teológiai téziseivel foglalkozom. Azon állításait és elmélkedéseit kívánom az összehasonlítás metódusával vizsgálni, amelyek a dogmatika, a kegyelemtan, vagyis
Frisnyák Sándor: Tokaj-Hegyalja történeti tájhasználata és térszerkezete (895–1920)
1. Tokaj-Hegyalja, hazánk leghíresebb történeti borvidéke, két eltérő természeti és termelés-jellegű nagytáj, a Felföld és az alföldi medence határán, a Zempléni-hegység déli és keleti peremén
Kelemen Judit: Hodossy Béla zenepedagógiai munkássága
Hodossy Béla (1864–1943) sárospataki énektanár, tanítóképző-intézeti igazgató, a református egyházzenei élet egyik kiemelkedő alakja. Kerczán (Vas megye) született. Otthoni neveltetése révén (édesapja református elemi iskolai
Molnár Dávid: Filiczki János „Kardashian-indexe”. Egy szinte elfeledett humanista költő irodalmi hírnevéről
A szinte teljesen elfeledett Filefalvi Filiczki János jellegzetes figurája a kora újkori magyar irodalomnak. Azonban ha Filiczki 1617–1622 közötti magyarországi (vagyis sárospataki) korszakáról szeretnénk beszélni,