A keresés eredménye:

Farkas Gábor versei

Hibátlan csillag alatt fekszel                                     A CF osztályon   Oda útra vettem csak jegyet, de a mozgólépcsőn fölfelé – ahogy rám vetült a mennyezet

Tovább olvasom »

Farkas Gábor versei

Léthelyzet     Állandósult viszonyrendszerekben a látvány téglalapjai. Kezem a zsebben, árnyékmátrixok, az elmerülést is hallani.   Ösztönös reflexek hangolódnak a mindennapi ékeken, mint egy

Tovább olvasom »

Farkas Gábor versei

Hajnalban   A város hajnalban – vasbeton nyújtózó roppanása, görnyedt oszlopok égben fakadó, összeérő párhuzama. Rendezett köveken taposó csend.   Terpeszben a hidak, az ismeretlen

Tovább olvasom »

Farkas Gábor versei

Vesztésre állok     Az ösvény a szürkületbe tart. Nem átadás, csak szembesülés a tér véges formáival. A rét szélein fodrozódó horizont szürke agóniája ez.

Tovább olvasom »

Farkas Gábor versei

Vers-idő   Harangzúgás ismétlődése – mikor a hangok összeérnek (mint a fiókákkal telt fészek). Újrakezdeni mégis – mégse –,   és szonetté dermed az idő

Tovább olvasom »

Farkas Gábor versei

Apokrif Aznap vörös köntösében jelent meg közönsége előtt, meghallgatta a vádakat, a gyilkolni vágyó nép hökkenéseire érvelt, bólogatott, majd megmosakodott. És harmadnapra véget ért a

Tovább olvasom »