Lencsés Károly: Legyen fénye
A lezuhant nap fényében csillagok rejtőznek. Szétrobban idelenn egy pillanatra csend. Az orrodig se látsz aztán fellobban és bepöttyözi véres vánkosát az égnek hogy legyen
A lezuhant nap fényében csillagok rejtőznek. Szétrobban idelenn egy pillanatra csend. Az orrodig se látsz aztán fellobban és bepöttyözi véres vánkosát az égnek hogy legyen
Tejutakon A találkozás, mint egy villanykapcsoló. Mert a nyárfa-végen gyullad a szeptember – lugasok közt rózsa, rozsdapor lapul. Kő csak kövön marad, így
Karantén-szerelem. Súlyos fotelemben ülök e délutánon, érzem, elszivárog az idő. Lassan belovagol a kékesszürke alkony a nyitott ablakon. Négyzetének közepén az esthajnal- csillag villódzik,
Gyónatlan évszakok szégyelltem, hogy nem tudok korcsolyázni nem tudom, miért mentem ki mégis aznap este tíz percet kértem tőled ennyi pont
Hibátlan csillag alatt fekszel A CF osztályon Oda útra vettem csak jegyet, de a mozgólépcsőn fölfelé – ahogy rám vetült a mennyezet
Fauve Organikus, megrágott a város, mintha ismeretlen roncsolás transzformálta volna. Széttépett színek mindenhol. Nem tudom, mi köpte ki magából az estét, de le kell,
A címre tekintve bocsássuk előre: nem vízgazdálkodási vagy halbiológiai könyvről van szó. A kötet, tárgya szerint, a versenyszférában működő cégeknek készült, ám a benne kifejtett
A parkból áradó tömény orgonaillat némi penész és dohszaggal keveredik a lakótelepen, létrehozva egy meglehetősen pikáns illatelegyet. Gyűlnek a kupacok. Megjelentek a kupac kupecek is,
A zene élettana Elizabeth Hellmuth Margulis inspirációja A nyomtatott zene hallgat. Önmagában nem szólal meg. A kotta-betű megöl, a szellem megelevenít. Meg kell szólaltatni a
, testkenyér, üresen, pócsmegyer, húsz ja- nuár huszonhat, vasárnap, a világ vége, gondolat, ha tér és idő elmarad, a nyelv szájpadláshoz tapad, nem beszélnek az