A keresés eredménye:
Viga Gyula: Hagyományőrző néptanítók. Párhuzamos életrajzok Turi Sándor könyve kapcsán Egyetemi könyvespolc: Egey Emese: Mesélő házak
Talán méltatlan a vidéki Magyarország sajátos, feledésbe merülő értelmiségi rétegének sokoldalú, szerteágazó tevékenységének egyetlen területét kiemelni, hiszen a népiskolai közoktatás törvénybe foglalásától (1868) majd évszázadon
Maticsák Sándor: Magyarország, Finnország, Baltikum. Történeti, nyelvészeti és irodalmi tanulmányok
Pusztay János új programja az általa alapított Collegium Fenno-Ugricum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem összefogásával valósul meg. A Báthory Téka nevet viselő projekt a Baltikumtól az
Zemplén és Sárospatak az első Magyarország útikönyvben, 1955 (közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor)
(Adalékok a Nagy Imre-féle „új szakasz” politikájához) Bevezetés 1967-ben terjedelmes Magyarország útikönyv jelent meg a Medicina Könyvkiadó Panoráma szerkesztőségének Útikönyvek sorozatában. A
Egri Károly: Legendás növények és megfigyel(tet)ésük
(Ötletek néhány közismert növény felhasználására az élményközpontú oktatásban) Bevezetés A Harry Potter-történetek világát idéző cím senkit se tévesszen meg. Az alábbi írás
Bodó Péter: A sárospataki tanítóképző épülete mint műalkotás
Sárospatak egyik ikonikus épülete az egykori Tanítóképző Intézet (ma a Tokaj-Hegyalja Egyetem főépülete), amelyben 1913 őszén indult meg a munka. Az oktatásnak persze jóval régebbre
N. Kis Tímea: Rajzoktatás a sárospataki tanítóképzőben a 20. század első harmadában
(Egy új intézménytörténeti gyűjtemény tanulságai 1.) A Tokaj-Hegyalja Egyetem Lechner Ödön és Warga László által tervezett sárospataki főépületének felújítása okán szükségessé vált annak kiürítése. Ekkor
Bátoriné Misák Marianna: Az udvari iskolák szerepe és hatása a nőnevelésben
A magyar udvari kultúra a 14. századra vezethető vissza hazánkban. Kutatásának úttörői között találjuk Fraknói Vilmost, Csánki Dezsőt, Acsády Ignácot, Szádeczky Bélát, Radvánszky Bélát. A
Tölgyes Csanád: Az önmagát átíró költemény. Az Archaikus Apolló torzó mint a tárgyi szubjektivitás megteremtésének kísérlete
„Változtasd meg élted!”[1] („Du mußt dein Leben ändern.”) – hangzik Rilke 1908-as szonettjének a vers kontextusából kiszakadt és szállóigévé vált[2] utolsó sora, amely a
Kiss Tamás: Emberré lenni
Jákób angyallal birkozott, mig üdvét kicsikarta, kemény kőpárnán álmodott s győzött. Mert így akarta. Prometheus nem kétkedett, hogy égi tüzbe nyúljon: meglopta inkább az