Sárospatak különös helyet foglalt el Lorántffy Zsuzsanna és férje, I. Rákóczi György életében. Igaz, a fejedelem nem sokat tartózkodott itt, hiszen számos teendője szólította el.
A borostyánkőút övezetnek nevezhető Közép-Európában (lásd legutóbb Egey–Pusztay 2022) több kis lélekszámú, önálló állammal rendelkező nép él. Az övezet kilenc országából négynek – Észtország, Lettország,
1989 végére a „felszabadulás” utáni magyar irodalomtörténet meghatározó szerzői – a politikai nomenklatúra-váltások természetének megfelelően – egyik napról a másikra nemkívánatos személyek lettek. A közvélemény
Zempléni Árpád neve nem véletlenül zempléni. 1865-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén (akkor Zemplén) vármegye területén látta meg a napvilágot. Két évig (1883/84–1884/85; V–VI. gimnáziumi osztály) a
Tanulmányomban Simone Weil francia misztikus gondolkodó rendszeres teológiai téziseivel foglalkozom. Azon állításait és elmélkedéseit kívánom az összehasonlítás metódusával vizsgálni, amelyek a dogmatika, a kegyelemtan, vagyis
1. Tokaj-Hegyalja, hazánk leghíresebb történeti borvidéke, két eltérő természeti és termelés-jellegű nagytáj, a Felföld és az alföldi medence határán, a Zempléni-hegység déli és keleti peremén
Hodossy Béla (1864–1943) sárospataki énektanár, tanítóképző-intézeti igazgató, a református egyházzenei élet egyik kiemelkedő alakja. Kerczán (Vas megye) született. Otthoni neveltetése révén (édesapja református elemi iskolai
A szinte teljesen elfeledett Filefalvi Filiczki János jellegzetes figurája a kora újkori magyar irodalomnak. Azonban ha Filiczki 1617–1622 közötti magyarországi (vagyis sárospataki) korszakáról szeretnénk beszélni,
A 17–18. században az Oroszországot bejáró külföldi útleírók feljegyzései arról szólnak, hogy a kiváló minőségű tokaji borok egyre jobban elterjedtek az orosz nemesek ünnepi asztalánál.
A borászat és szőlészet kívülálló szerelmesei számára is közhely, hogy a bortermelés történetében a 19. és 20. század fordulója a filoxéra járvány korszaka. Az európai