Cseh Gizella: Hugonnai Vilma konfliktusai és emlékezete
„Hugonnai Vilma az első magyar, modern értelemben vett diplomás nő, ezzel ő nyitotta meg az értelmiségi asszonyok honi sorát. Az életút ismeretében joggal merül föl
A keresés eredménye:
Ludnikné Pálfi Dorina: Az ókori görög nevelés és az antik héroszok
Bevezetés Milyen a követendő emberideál? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznünk, hogy közösségünk hasznos tagjai legyünk? Milyen embert neveljünk gyermekeinkből? Ezek a kérdések a nevelés megjelenésének kezdete
Látótér Támba Renátó: Csellengők, kis koldusok, éhező gyerekek. Gyermekalakok a francia naturalizmus festészetében
A naturalizmus ikonográfiai aspektusai, emberszemlélete és testkoncepciója Auguste Comte (1798–1857), a pozitivizmus atyja a 19. század hajnalán az induktív logika alapjaira helyezte a megismerést, előirányozva
Godzsák Melinda – Kovács Attila: Tokaj-Hegyalja aktív turisztikai fejlesztése
A Tokaji borvidék történeti vázlata Tokaj-Hegyaljáról mindenkinek elsősorban a kiváló minőségű szőlők és borok, valamint a borturizmus jut az eszébe. A szőlő és a bor
Dankó László: Új turisztikai megközelítések Sárospatak és Zemplén turizmusában
A turisztikai trendek változásai következtében mind szélesebb rétegek igényelnek a megszokottól különböző rekreációs szolgáltatásokat, előtérbe kerül az élményszerzés, egyediségre törekvés. Újabb 3S-es szegmens körvonalazódik, amely
Bátoriné Misák Marianna: Lorántffy Zsuzsanna sárospataki udvari iskolája
Sárospatak különös helyet foglalt el Lorántffy Zsuzsanna és férje, I. Rákóczi György életében. Igaz, a fejedelem nem sokat tartózkodott itt, hiszen számos teendője szólította el.
Pusztay János: Közép-Európa: nyelvtemető vagy nyelvinkubátor?
A borostyánkőút övezetnek nevezhető Közép-Európában (lásd legutóbb Egey–Pusztay 2022) több kis lélekszámú, önálló állammal rendelkező nép él. Az övezet kilenc országából négynek – Észtország, Lettország,
Soltész Márton: Az irodalomtörténet respublikája? Eredmények és perspektívák az 1945 és 1989 közötti korszak irodalompolitikájának történeti kutatásában
1989 végére a „felszabadulás” utáni magyar irodalomtörténet meghatározó szerzői – a politikai nomenklatúra-váltások természetének megfelelően – egyik napról a másikra nemkívánatos személyek lettek. A közvélemény
D. Molnár István: Egy elfelejtett hegyaljai költő: Zempléni Árpád
Zempléni Árpád neve nem véletlenül zempléni. 1865-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén (akkor Zemplén) vármegye területén látta meg a napvilágot. Két évig (1883/84–1884/85; V–VI. gimnáziumi osztály) a
Vasas Tamás: A nehézkedés természete (Szisztematikus kegyelemtani horizontok Simone Weil írásaiban)
Tanulmányomban Simone Weil francia misztikus gondolkodó rendszeres teológiai téziseivel foglalkozom. Azon állításait és elmélkedéseit kívánom az összehasonlítás metódusával vizsgálni, amelyek a dogmatika, a kegyelemtan, vagyis