Zempléni Árpád neve nem véletlenül zempléni. 1865-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén (akkor Zemplén) vármegye területén látta meg a napvilágot. Két évig (1883/84–1884/85; V–VI. gimnáziumi osztály) a
Tanulmányomban Simone Weil francia misztikus gondolkodó rendszeres teológiai téziseivel foglalkozom. Azon állításait és elmélkedéseit kívánom az összehasonlítás metódusával vizsgálni, amelyek a dogmatika, a kegyelemtan, vagyis
1. Tokaj-Hegyalja, hazánk leghíresebb történeti borvidéke, két eltérő természeti és termelés-jellegű nagytáj, a Felföld és az alföldi medence határán, a Zempléni-hegység déli és keleti peremén
Hodossy Béla (1864–1943) sárospataki énektanár, tanítóképző-intézeti igazgató, a református egyházzenei élet egyik kiemelkedő alakja. Kerczán (Vas megye) született. Otthoni neveltetése révén (édesapja református elemi iskolai
A szinte teljesen elfeledett Filefalvi Filiczki János jellegzetes figurája a kora újkori magyar irodalomnak. Azonban ha Filiczki 1617–1622 közötti magyarországi (vagyis sárospataki) korszakáról szeretnénk beszélni,
A 17–18. században az Oroszországot bejáró külföldi útleírók feljegyzései arról szólnak, hogy a kiváló minőségű tokaji borok egyre jobban elterjedtek az orosz nemesek ünnepi asztalánál.
A borászat és szőlészet kívülálló szerelmesei számára is közhely, hogy a bortermelés történetében a 19. és 20. század fordulója a filoxéra járvány korszaka. Az európai
A kezdeti évtizedek A Sárospataki Ifjúsági Közlöny (a továbbiakban: SIK) a legjelentősebb ifjúsági lap és folyóirat a Sárospataki Református Kollégium történetében. Nem egyszerűen a
Perlmutter Izsák művészete Perlmutter Izsák (1866–1932) egyike volt azon erősen akadémikus-naturalista tanultságú festőknek, akiknek a századforduló táján szembesülnie kellett a modern művészet által állított
Református egyházunk történetében először az 1934-ben rendezett Országos Református Kiállításon nyílt lehetőség arra, hogy gyülekezeteink műkincsállományának hihetetlen gazdagságáról némi ízelítőt kaphasson a hazai és külföldi