Bevezetés A hagyomány szerint 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium fennállásának közel ötszáz éve alatt államférfiak, tudósok, irodalmárok sorát adta a magyar kultúrának.[1] A legkiválóbb
Nemzedéki ellentétek minden társadalmat jellemeznek. A Kádár-korszakban az állampárt ideológiája és a rendszer által bejárt vagy generált történelmi események közt keletkező ellentmondások, valamint az ehhez
Több mint négy évtizeden át – 1899-es budapesti lelkészi kinevezésétől 1941-es püspökké szenteléséig – Józan Miklós volt a magyarországi (Erdélyen kívüli) unitárius egyházrész első számú,
Bevezetés Somosi János azon kevés tudós egyike, aki nemcsak protestáns, hanem protestáns teológus létére került be a reformkorban frissen szervezett Magyar Tudós Társaság tagjainak sorába.
„(…) a XV. századtól folyamatosan növekszik a tokaji bor részaránya, majd szinte egyeduralkodóvá válik az északi piacon. Ezzel egyidejűleg folyamatosan kialakul az a gazdasági struktúra,
Aczél György és a magyar külpolitika A magyar külpolitika 1956–1989 között kényszerpályán mozgott, a Szovjetunió elvárásait követte. Így 1968-ban mi is bevonultunk Csehszlovákiába, 1973-ban
(A nőnevelés 18–20. századi fejlődésének tükrében) A 19. század végén, 1896. október 2-án nyílt meg Magyarországon az első leánygimnázium. Érettségit addig magántanulóként tehettek az okosodni
A művészet és a gyermekkor új koncepciója a Nyolcak és Tihanyi Lajos művészetében A 20. század elejének eszme- és művelődéstörténetében kiemelt szerepet foglal el
Kortárs kiállításokon járva gondolkodhatunk el azon, hogy vajon aktuális-e még a szép kérdése a művészetben; vagy inkább ennek ellentettje igaz, s mára teljesen idejétmúlttá vált
Herder teljesítménye összehasonlíthatatlan (inkommenzurábilis), ebben a tekintetben szinte valószínűtlen is. Ennek határozott leszögezése nem erkölcsi kötelesség, de intellektuális szükségszerűség is. E teljesítmény egyszer bizonyára elkészülő