Református egyházunk történetében először az 1934-ben rendezett Országos Református Kiállításon nyílt lehetőség arra, hogy gyülekezeteink műkincsállományának hihetetlen gazdagságáról némi ízelítőt kaphasson a hazai és külföldi
Bevezető A sárospataki tanítóképző igazgatója, dr. Károly István, 1970-ben cikket közölt a Borsodi Szemle című évnegyedes, tudományos ismeretterjesztő folyóiratban, amelynek egyébként szerkesztőbizottsági tagja volt.[1]
Erdélyi János irodalmunk sokoldalú munkása volt. Ez alkalommal az író életét végigkísérő érdeklődéséről szólunk, amire maga is korán felhívta figyelmünket. [A] „Nevelés azon tárgy”, mint
Király István és Sárospatak, 1931–1939* Király István református lelkészcsaládból került Sárospatakra, követve teológiát végzett apja és gimnazista bátyja, Kálmán példáját. Nyolc évet töltött
Az 1780-as évek a folyamatos újrakezdés időszaka volt Révai Miklós életében. Először tanár, majd nevelő, újságíró, szerkesztő, később újra a tanári pályát választotta. Rajztanárként indult
A Korán sötétedik című irodalmi antológia 1932-ben jelent meg Sárospatakon, a kollégiumi nyomda kiadásában.[1] A kiadvány Szabó Zoltán teológiai tanár előszavát, valamint négy diák –
A tanulmány két olyan jól ismert 16. századi katalógust vizsgál meg, amelyek velencei kurtizánok tarifáit tartalmazzák. Először a kurtizánok társadalmi szerepéről és arról a motivációról
Bevezetés A családi konfliktusokkal a történetírás, az irodalom és az antropológiai kutatás már régóta foglalkozik; az ókori drámák központi témái. Az egyéni történetek folyamatosan emlékeztetnek
Az alábbiakban személyes emlékeimet osztom meg az olvasóval. A véletlen hozta-e? Mindenesetre három különböző periódusban, különböző műhelyek, közösségek, mondhatni: nemzedékek nevében, társaságában végezhettem falukutatói munkát
Az Osztrák-Magyar Monarchiának, mint államalakulatnak meglepően gazdag és változatos historiográfiája van. Ez – absztrakt feltételeket előfeltételezve – azért lehet meglepő, mert a későbbi politikai terek