Bodó Péter: A sárospataki tanítóképző épülete mint műalkotás
Sárospatak egyik ikonikus épülete az egykori Tanítóképző Intézet (ma a Tokaj-Hegyalja Egyetem főépülete), amelyben 1913 őszén indult meg a munka. Az oktatásnak persze jóval régebbre
A keresés eredménye:
Tusnády László: Életfa Velencében
(Murano fényeitől az Életfáig) Murano és Velence visszfényeiről már írtam a Zempléni Múzsában. Dávidházy Marianna, hajdani sárospataki tanítványom nagyszerű eredményeiről boldogan számoltam be. Az viszont
Kézi Erzsébet: Móré András születésének centenáriumán
Móré András Sárospatakon született 1924. május 7-én. Jogász, közgazdász, a Könnyűipari Minisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetője volt. A háború miatt 1946-ban érettségizett Sátoraljaújhelyben a Piarista Gimnáziumban.
A sárospataki református temető neves lakói. Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (közzéteszi: Fazekas Balogh István)
Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (részlet) Az új évezred első évtizedének derekán kerültem közelebbi kapcsolatba a mindig jól öltözött, mosolygó arcú Sipos István (1934–2024) tanár úrral
Sárospatak az 1980-as évek elején egy korabeli dokumentum tükrében (közzéteszi: Bolvári-Takács Gábor)
Bevezető Sárospatak 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Az esemény ötvenedik évfordulója alkalmából lapunkban dokumentum-gyűjteményt tettünk közzé a döntés előzményeiről, folyamatáról
Hegedűs Sándor: Tiszta tánc és „táncostest” (Táncesztétikai fogalmak nyomában)
A kérdés, amelyre előadásom válaszolni igekszik majd, így hangzik: miről „szól” egy tánc (-mű), mikor éppen szándékoltan ’semmiről’?[1] Mindannyiunk számára nyilvánvaló trivialitással kezdem: a színpadi
feLugossy László: A végtelen előtti úton (Gondolatok és érzetek Fazekas Balogh István művészetéről)
Fazekas Balogh István geometrikus festő. Stark István megfogalmazását kölcsönözve analitikus és neoabsztrakt művész. Igazi kereső, kutató, elemző alkotó, akinek kézjegyei közt folyamatosan nyomon követhető a
Egri Károly: Rendhagyó sárospataki gomba-kalendárium. Egy megszállott „öko-lokálpatrióta” mikológiai megfigyelései és emlékei
A „Bodrog-parti Athén” és környéke nemcsak történelmi múltjáról, hitéletéről, iskoláiról, kultúrtörténetéről, szőlő- és borkultúrájáról nevezetes. Egyre többek számára ismert, hogy a Hegyalja a Zempléni-hegység és
Bene Zsuzsanna – Mathiász Erzsébet: Mathiász János öröksége
1838. február 22-én született Mathiász János, idén ünnepeltük születésének 185. évfordulóját. Nincs olyan szőlész és borász, aki ne hallott volna róla és ne emlékezne rá.
Vámosi Katalin: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Képzőművészeti Gyűjteményének gyarapodása 1998–2008 között
A 2000-es évek elejétől jelentős mértékben növekedett a sárospataki Rákóczi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye ajándékozások és pályázati támogatások révén. A legjelentősebb donációk között a 2001, 2002,