Ködöböcz József: A „pataki szellem”
Tavaly múlt húsz esztendeje, hogy eltávozott közülünk Ködöböcz József (1913–2003) neveléstörténész, a „tanítók tanítója”. Ma már a tévedés kockázata nélkül állíthatjuk, hogy Sárospatak egyik meghatározó
A keresés eredménye:
Kiss Endre: Egzisztencia, válság, pozitivitás. Koncz Sándor Kierkegaard-monográfiájáról
Koncz Sándor Kierkegaard-könyve (Kierkegaard és a világháború utáni teológia, 1938) valódi, saját lábán megálló, öntörvényű filozófiai opusz. Amikor be szeretnénk építeni a magyar filozófia folytonosságába,
Szabadfalvi József: „A magyar állameszme törhetetlen apostola” Vázlat Grünwald Béla életéről és munkásságáról
Grünwald Béla 1839. december 2-án született a Hont vármegyei Szentantalon (Svätý Antol).[1] Édesapja német nemzetiségű, a Bártfát alapító egyik tekintélyes cipszer (szász) polgári családból származott
N. Kis Tímea: Rajzoktatás a sárospataki tanítóképzőben a 20. század első harmadában
(Egy új intézménytörténeti gyűjtemény tanulságai 1.) A Tokaj-Hegyalja Egyetem Lechner Ödön és Warga László által tervezett sárospataki főépületének felújítása okán szükségessé vált annak kiürítése. Ekkor
Bátoriné Misák Marianna: Az udvari iskolák szerepe és hatása a nőnevelésben
A magyar udvari kultúra a 14. századra vezethető vissza hazánkban. Kutatásának úttörői között találjuk Fraknói Vilmost, Csánki Dezsőt, Acsády Ignácot, Szádeczky Bélát, Radvánszky Bélát. A
Tölgyes Csanád: Az önmagát átíró költemény. Az Archaikus Apolló torzó mint a tárgyi szubjektivitás megteremtésének kísérlete
„Változtasd meg élted!”[1] („Du mußt dein Leben ändern.”) – hangzik Rilke 1908-as szonettjének a vers kontextusából kiszakadt és szállóigévé vált[2] utolsó sora, amely a
Kézi Erzsébet: Móré András születésének centenáriumán
Móré András Sárospatakon született 1924. május 7-én. Jogász, közgazdász, a Könnyűipari Minisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetője volt. A háború miatt 1946-ban érettségizett Sátoraljaújhelyben a Piarista Gimnáziumban.
A sárospataki református temető neves lakói. Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (közzéteszi: Fazekas Balogh István)
Beszélgetés Sipos Istvánnal, 2005 (részlet) Az új évezred első évtizedének derekán kerültem közelebbi kapcsolatba a mindig jól öltözött, mosolygó arcú Sipos István (1934–2024) tanár úrral
Vasas Tamás: Az identitás dilemmái Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című drámájában
Oly korban született e darab (1635), mikor a kiábrándult, önazonosságában és az őt környező valóságban is kételkedő ember sejteni véli létezésének miértjét, de mind internális,
Agárdi Péter: Pándi Pál, a dráma- és színházkritikus
Pándi Pál irodalomtörténészi, tanári, kritikusi, publicisztikai és szerkesztői tevékenysége az 1960–80-as években széles körű ismertséget élvezett. Államilag elismert tudós és közszereplő, népszerű egyetemi tanár volt,